INFORMÁCIÓK, DÍJAZÁS

Gyakran felmerülő kérdések (FAQ):

„Mit csinál a könyvvizsgáló? Mi a könyvvizsgáló feladata? Mi a különbség a könyvelő és a könyvvizsgáló között?”

A piacgazdaság működéséhez elengedhetetlen, hogy a gazdasági szereplők vagyoni és pénzügyi helyzetükről, a működés eredményéről független, tárgyszerű, megbízható, valós információkat hozzanak nyilvánosságra. Ezt a célt szolgálja a független könyvvizsgálói tevékenység, mely során vizsgálat alá kerülnek a közzéteendő adatok, információk megbízhatósága, hitelessége, valamint a kapcsolódó törvények előírásainak betartása, s e tevékenység végeredményeként kerül kialakításra a könyvvizsgálói vélemény (független könyvvizsgálói jelentés). A könyvvizsgálat tág értelemben a piac szereplőinek (beleértve a vállalkozás tulajdonosait és a vezetést is), a vállalkozás hitelezőinek, a nyilvánosságnak az érdekeit, informálását szolgálja.

A könyvvizsgáló alapvető feladata annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a jogszabályi előírások szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Magyarországon jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában bejegyzett könyvvizsgáló, illetve nyilvántartásba vett könyvvizsgáló társaság végezhet.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Főszabályként a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban (számviteli törvény) 155. §-a határozza meg a könyvvizsgálati kötelezettséget:

"Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivéve, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.”

Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg (könyvvizsgálat saját döntés alapján).
Egyéb jogszabályok is meghatározhatnak/meghatároznak bizonyos esetekre könyvvizsgálati kötelezettséget.

A könyvvizsgáló (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló könyvvizsgálatáért való felelőssége

A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló célja kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint az, hogy ennek alapján a véleményét tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést bocsásson ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha ésszerű lehet az a várakozás, hogy ezek önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználók adott éves beszámoló alapján meghozott gazdasági döntéseit.

A könyvvizsgáló a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerinti könyvvizsgálat egésze során szakmai megítélést alkalmaz és szakmai szkepticizmust tart fenn.

Továbbá:

• Azonosítja és felméri az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak a kockázatait, kialakítja és végrehajtja az ezen kockázatok kezelésére alkalmas könyvvizsgálati eljárásokat, valamint elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerez a véleménye megalapozásához. A csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának a kockázata nagyobb, mint a hibából eredőé, mivel a csalás magában foglalhat összejátszást, hamisítást, szándékos kihagyásokat, téves nyilatkozatokat, vagy a belső kontroll felülírását.

• Megismeri a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt annak érdekében, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt nyilvánítson.

• Értékeli a vezetés által alkalmazott számviteli politika megfelelőségét és a vezetés által készített számviteli becslések és kapcsolódó közzétételek ésszerűségét.

• Következtetést von le arról, hogy helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló összeállítása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességét illetően. Amennyiben azt a következtetést vonja le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, független könyvvizsgálói jelentésében fel kell hívnia a figyelmet az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámolóban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy ha a közzétételek e tekintetben nem megfelelőek, minősítenie kell véleményét. Következtetései a független könyvvizsgálói jelentése dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni.

• Értékeli az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló átfogó bemutatását, felépítését és tartalmát, beleértve a kiegészítő mellékletben tett közzétételeket, valamint értékeli azt is, hogy az (egyszerűsíett) éves (konszolidált) beszámolóban teljesül-e az alapul szolgáló ügyletek és események valós bemutatása.

• Az irányítással megbízott személyek tudomására hozza - egyéb kérdések mellett - a könyvvizsgálat tervezett hatókörét és ütemezését, a könyvvizsgálat jelentős megállapításait, beleértve a Társaság által alkalmazott belső kontrollnak a könyvvizsgálat során általa azonosított jelentős hiányosságait is, ha voltak ilyenek.

Minőségbiztosítás

A könyvvizsgálói munka minőségét a Magyar Könyvvizsgáló Kamara, illetve bizonyos megbízások esetében a Könyvvizsgálói Közfelügyelet minőségellenőrzés keretében meghatározott időszakonként ellenőrzi. Társaságunknál és Társaságunk könyvvizsgáló tagjánál 2012-ben és 2018-ban volt minőségellenőrzési vizsgálat, mindkét évben maximális pontszámmal, „Megfelelt” minősítéssel zárultak a vizsgálatok.

A könyvvizsgálati tevékenység során elsődlegesen figyelembe veendő jogszabályok, előírások:

• 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
• 2000. évi C. törvény a számvitelről

Hivatkozások: mkvk.hu, iaasb.org

A könyvvizsgálói munka folyamata, a könyvvizsgálói díj számításakor figyelembe vett időráfordítás részletezése:

1. Ajánlatadás–Megbízás elfogadása:

• Megbízás, ill. ügyfél elfogadásának/megtartásának mérlegelése és dokumentálása (etikai és függetlenségi követelményeknek való megfelelésre ható tények és körülmények feltárása)
• Ügyféllel történő kommunikáció
• Elfogadó nyilatkozat készítése
• Megbízási szerződés készítése

2. Előkészítés–Adatok rögzítése:

• Információk rögzítése a gazdálkodóról, a cégkivonat, a korábbi beszámolók, illetve egyéb források alapján

Kockázatbecslés és tervezés

3. A vállalkozó és környezetének megismerése:

• Szabályozási környezet
• Szervezeti ábra, tulajdonosok megismerése, feltérképezése
• Társasági szerződés (alapító okirat)
• Kapcsolt vállalkozások megismerése, tranzakció típusok felmérése
• Főbb jogszabályok megismerése
• A számviteli politika főbb elemeinek megismerése
• Alkalmazott informatikai rendszer megnevezése, megismerése

4. Előzetes analitikus elemzés és pénzügyi információk összegyűjtése:

• Előző évi beszámoló, főkönyvi kivonat, pénzügyi tervek, csoport-jelentések, vezetői kontrolling jelentések bekérése
• Összehasonlító elemzés elkészítése (a változások magyarázatára majd az audit során kerül sor)

Évközi vizsgálati szakasz

5. Kockázatok azonosítása és felmérése a belső ellenőrzési és a releváns információs rendszeren keresztül:

• További, a gazdálkodó egység és környezetének megismerésére vonatkozó információk összegyűjtése (stratégia, finanszírozás, irányítás, belső szabályozottság, szabályzatok részletes megismerése, jelentős ügyletcsoportok (rutin és nem rutin), számlaegyenlegek és közzétételek azonosítása stb.)
• Belső kontrollok felmérése, beleértve a kontrollkörnyezetet, a kontrolltevékenységeket, IT környezetet, stb.
• Kockázatok azonosítása: pénzügyi kimutatás szintjén, eredendő kockázat és ellenőrzési kockázat beazonosítása ügyletcsoportonként és állításonként, az elvárt bizonyosság szintjének a meghatározása
• Csalás kockázatának felmérése
• Vállalkozás folytatása elv érvényesülésének és az erre vonatkozó esetleges kockázatoknak a felmérése, becslése
• Pénzmosás és terrorizmus megelőzésére vonatkozó szabályok érvényesülése
• Lényegesség, végrehajtási lényegesség és egyértelműen elhanyagolható hiba határértékeinek a meghatározása
• Kontrollok hatékonyságára vonatkozó tesztek elvégzése (összhangban az előzetes auditstratégiával)
• Az Uniós és a hazai ágazati (GDPR) adatvédelmi szabályok betartásának felmérése
• Első könyvvizsgálat esetén kapcsolatfelvétel az előző könyvvizsgálóval, a nyitóegyenlegek könyvvizsgálata

6. Auditstratégia és a könyvvizsgálati terv összeállítása (Tervezési dokumentum):

• Auditstratégia és a könyvvizsgálati terv összeállítása: ütemezés, könyvvizsgálati eljárások meghatározása a pénzügyi beszámoló egyes soraira a belső ellenőrzési kontrollok megléte és a beazonosított kockázatok alapján
• A kontroll tesztek eredményének kiértékelése, könyvvizsgálati terv ennek megfelelő módosítása
• Részletes audit munkaprogram (további könyvvizsgálati eljárások) összeállítása

Könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése

Év végi vizsgálati szakasz + leltár

7. Könyvvizsgálati eljárások elvégzése (bizonyítékok összegyűjtése):

• Részvétel a leltáron
• Munkaprogram végrehajtása: elemző eljárások, tételes (szubsztantív) tesztek, külső megerősítések, leltár feldolgozása, stb.
• Konklúzió levonása az elvégzett eljárásokra, a jelentős könyvvizsgálati területekre összefoglaló készítése
• Főlapok elkészítése

8. Jogszabályi megfelelés ellenőrzése:

• Ellenőrzés, hogy az elkészített beszámoló formája és tartalma megfelel-e az érvényes előírásoknak (számviteli törvény, illetve, ha van, akkor a vonatkozó ágazati kormányrendelet, vagy egyéb jogszabályi követelményeknek)
• Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés ellenőrzése

9. Véglegesítés, eredmények áttekintése és könyvvizsgálói jelentés készítése, a szükséges belső konzultációk lebonyolítása és dokumentálása:

• Audit módosítások összeállítása és leellenőrzése a könyvelésben
• Mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek vizsgálata
• Ügyvédi teljességi nyilatkozat bekérése, feldolgozása
• Fordulónap utáni események vizsgálata
• A vezetés nyilatkozatainak megítélése, vizsgálata
• A véglegesként kapott beszámoló összehasonlítása az auditált számokkal
• A könyvvizsgálat végrehajtásának összefoglaló dokumentumának elkészítése
• Teljességi nyilatkozat elkészítése, aláíratása,
• Könyvvizsgálat végrehajtásának ellenőrzési listája
• Könyvvizsgálói jelentés elkészítése
• Záró megbeszélés az ügyféllel
• Vezetői levél témák összegyűjtése és a vezetői levél megírása

10. Archiválás

• A dokumentáció teljeskörűségének ellenőrzése
• Az audit file archiválása

(Forrás: mkvk.hu )

A könyvvizsgálói munka díjazása:

A könyvvizsgálói munkadíj az előző pontban részletezett munkafolyamatok időráfordítását, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara díjszabását alapul véve; az ügyféllel történt egyeztetés, az egyedi feladatmegismerés alapján kerül kialakításra, számításra.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara díjszabás ajánlása a következő linken elérhető: mkvk.hu

IFRS, számviteli tanácsadási, adótanácsadási szolgáltatások óradíja/munkadíja az egyedi feladatmegismerés alapján kerülnek kialakításra, számításra.